Szlovák Tájház és Néprajzi Látványtár

 

A tájház gyűjteménye a 19. század végéről és 20. század elejéről kiállított-, illetve felajánlásokból származó tárgyakból áll. A tájház kiállítása Dr. Bellon Tibor néprajzkutató tervei alapján készültek. Tekintettel a rengeteg felajánlásra pályázati forrásból kialakításra került egy állandó kiállítás, ahol helyet kapott a látványtár, valamint a múzeumpedagógiai foglalkoztatás is. Ennek köszönhetően elmondható, hogy a kiskőrösi Szlovák Tájház látványtárával az összes tájház közül a legimpozánsabb, gyűjteményi darabjait biztonságosan őrzi, és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal elméleti és gyakorlati kapcsolatot kínál népismereti tárgykörben a tájházban és a látványtárban egyaránt. 2006-ban „Az év tájháza” elismerésben részesült.

 

A Szlovák Tájház a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum intézmény-együttesébe tartozik.

Kiskőrös újkori történetében kiemelkedő szerep jutott a szlovákságnak. A török dúlás idején a legtöbb alföldi településhez hasonlóan az akkori Kiskőrös is elnéptelenedett. 1718-ban a földbirtokos Wattay család telepítette be a felvidéki vármegyékből azt a vegyesen szlovák és magyar ajkú protestáns lakosságot, amely ismét képes volt megteremteni az alapvető életfeltételeket, újraélesztette az elpusztult települést, ami így a környék meghatározó mezővárosává vált. A betelepített vegyes lakosság először elszlovákosodott, később a duális nyelvhasználat volt a jellemző, majd a 20. század közepétől a paraszti kultúra visszaszorulásával párhuzamosan a szlovák nyelvhasználat jelentős visszaesése figyelhető meg. Mindezek ellenére a betelepítés idején meglévő etnikai, nyelvi, vallási és kulturális jellemzők a mai napig meghatározzák Kiskőrös kulturális arculatát. A legidőseb generáció viseletében, nyelvében, evangélikus vallásában máig őrzi identitását, a fiatalabbak csak vallásukat tartják, a nyelvet már nem beszélik. A színpompás kiskőrösi viselet, a táplálkozási- és ételkészítési szokások, a népdal- és néptáncanyag a helyi hagyományőrző csoportok munkája során él tovább.

A kiskőrösi Szlovák Tájház 1839-ben épült, háromosztatú alföldi parasztház. Építtetője és első tulajdonosa Kutyifa András volt. A ház 1977-ig a család tulajdonában és használatában volt, utolsó lakói a Suba család tagjai voltak. A kiskőrösiekben az 1970-es években fogalmazódott meg a tájház alapításának gondolata. A helyi összefogással összegyűjtött anyagból 1977-ben nyílt kiállítás Dr. Bárth János néprajzkutató forgatókönyve alapján.

A tájház a 19. századi helyi középparasztság életkörülményeit, gondolkodását, kultúráját, tárgyi világát mutatja be. Berendezése a több mint 300 éve itt élő emberek életmódjának, gondolkodásának, szokásainak és tárgykultúrájának lenyomata. A tisztaszoba egységes bútorzata és dísztextíliái az ünnepnapok hangulatát idézik, egyben a szlovákság esztétikai érzékéről is tudósítanak. A nyitott kéményes konyha a korabeli ételkészítési módokat mutatja be. A hátsó szobában tematikusan jelenik meg a vallásosság, a népviselet, a díszítőművészet, a kékfestés, valamint helyet kapnak a korabeli gyermekjátékok is. A lakóépülethez berendezett kamra és istálló kapcsolódik, az udvaron nyári konyha, kemence és foglalkoztató szín áll.

A Szlovák Tájház napjainkban a helyi nemzetiség identitásápolásának egyik helyszíne. A nagy udvar és a foglalkoztató alkalmassá teszi arra, hogy kreatív és oktató tájházként működjön, közösségi térként fontos szerepet tölt be a helyi óvodások, iskolások, szlovák hagyományőrző csoportok életében.

2007-ben elnyerte „Az év tájháza” kitüntető címet.

 

Múzeumpedagógia

Múzeumi órákat a tájház állandó tárlatához és az ünnepkörökhöz kapcsolódva tartunk. A megszerzett tudást foglalkoztatófüzet segít elmélyíteni, ami játékos, vidám formájával megfelel a gyerekek életkori sajátosságainak.

Nyári táborok, a helyi gimnázium gólyanapja, a Tájházak Napja, a Múzeumok Éjszakája és a szüreti alkotóudvar alkalmával egész napos programokkal várjuk a családokat. A kiállításokhoz kapcsolt egyéni és csapatfeladatok mellett ilyenkor a tájház kemencéjében készül a kenyérlángos, kalács, pogácsa, de megkóstolhatják a résztvevők a különleges kiskőrösi hólabdát is.

Luca-napjához, a karácsonyi, a húsvéti és pünkösdi ünnepkörhöz, Szent Iván-napjához, kötődően tematikus foglalkozásokat tartunk, amikor a szokások megismertetése és eljátszása után kézműves foglalkozásokon is részt vehetnek a gyerekek. Kipróbálhatják az olyan hagyományos játékokat, mint a frászkarika, a mogyorótörő, de rendezhetnek agyaggolyó versenyt is.

Kedvelt program a kiskőrösi viselet darabjainak felöltése vagy a csapatversenyre is alkalmas cseréptörés, óriás memóriajátékok, tilitolik használata.

 

 

 

Elérhetőségek:

6200 Kiskőrös, Szent István utca 23.

Telefon: +36 78 414 255

KONICA MINOLTA DIGITAL CAMERA
4. M+¦zeumok +ęjszak+íja
3. Cser+ępt+Âr+ęs a Szlov+ík T+íjh+ízban
KONICA MINOLTA DIGITAL CAMERA 4. M+¦zeumok +ęjszak+íja 3. Cser+ępt+Âr+ęs a Szlov+ík T+íjh+ízban