Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum

Az intézmény-együttes alapját képező Petőfi Sándor szülőház Kiskőrös legféltettebb kulturális értéke. Az 1780 körül épült háromosztatú, nádfedeles népi műemlék az országos kulturális turizmus kiemelt úticélja, Magyarország legelső irodalmi emlékháza, ami idén 140 éve látogatható. A mellette álló emlékmúzeum eredetileg is közgyűjtemény számára épült arra alkalmas terekkel és külső megjelenéssel, valamint időszaki kiállításoknak és előadásoknak helyet adó galériával. A Petőfi Műfordítói Szoborpark a világon egyedülálló módon gyűjti egybe és mutatja be a költő külföldi fordítóit. A Kincseskamrákban – képzőművészeti és néprajzi látványtárak – a Petőfi tematikájú kortárs képzőművészeti gyűjtemény valamint a Kiskőröst újraalapító szlovákság tárgyi világa látható, utóbbi a Szlovák Tájház gazdag kiállításából is megismerhető. Az intézmény tematikus múzeum, gyűjteménye irodalom- és kultusztörténeti, könyvészeti, képzőművészeti és néprajzi anyagból tevődik össze.

A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum évente 18-20 rendezvényt szervez a költő életútjához kapcsolódó események megemlékezésére, irodalmi hagyatékának és életművének megismertetésére, a Kiskőrösön élő szlovák nemzetiség tárgyi kultúrájának továbbhagyományozására, valamint a kortárs képzőművészet és Petőfi mint téma összekapcsolására. Intézményünk állandó résztvevője az olyan országos programoknak, mint a Múzeumok Éjszakája, Múzeumok Majálisa, Tájházak Napja, Közösségek Hete.  Tapasztalat szerint egyre népszerűbbek a múzeumpedagógiai foglalkozások és a nyári napközis táborok. 

Múzeumunk aktív kultúraszervező feladatot lát el Kiskőrösön, számos városi rendezvény állandó helyszíne. A programok lebonyolításában szorosan együttműködünk a helyi oktatási és kulturális intézményekkel, a rendezvényeken az állandó munkatársak mellett a széles körű önkéntes hálózat tagjai is segítenek.

A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum 1997 szilveszterén került Kiskőrös Város fenntartásába, vezetője 2019-ig Kispálné dr. Lucza Ilona volt. Igazgatása alatt alakult ki a mai struktúra, szakmaiságát és elhivatottságát a kétszeres „Év múzeuma”, a „Vendégbarát Múzeum”, az „Év Tájháza” és a „Közösségi Múzeum” kitüntető címek odaítélésével ismerték el. 

 

Petőfi Sándor szülőháza

 

Petőfi Sándor szülőházába nem lehet elfogultság nélkül belépni. A ház kultuszhelyként közvetlen kapcsolatot jelent a költővel és azzal a környezettel, amelyben világra jött. A kis hajléknak különös atmoszférája van, az idelátogatók megérezhetnek, megtapasztalhatnak valami múltbéli, 19. századi kiskőrösi hangulatot. Az, hogy áll, már önmagában is csoda, hiszen az évek során megváltozott a közvetlen környezete, megváltozott egész Kiskőrös is. A kis „szalmakunyhó” egy letűnt világ utolsó hírrnökeként áll a mai modern, városias főtéren.

Petőfi Sándor szülőháza a költő életében látószögön kívül esett, halála után azonban megkezdődött a visszaemlékezések, dokumentumok, tárgyak összegyűjtése, életútjához kapcsolódó épületek, helyszínek megjelölése. A kiskőrösi emlékállítás 1857-ben indult meg, amikor Sárkány János helyi evangélikus lelkész, Petőfi iskolatársa közölte a Vasárnapi Ujság hasábjain a kiskőrösi evangélikus templom keresztelési anyakönyvi bejegyzését mint a kiskőrösi születést bizonyító dokumentumot. 1861-ben a lelkész és Ivánka Imre országgyűlési képviselő kezdeményezésére márványtábla került a házra, tudatva, ebben született Petőfi Sándor. 

A szülőház mint az ország legelső irodalmi emlékháza és nemzeti zarándokhely 1880 óta folyamatosan látogatható. Jókai Mór írófejedelem nyitotta meg a Magyar Írók és Művészek Társasága nevében a következő megható szavakkal: „Üdvözlégy emlékezetes hajlék, aki Petőfit születni láttad. Míg élt besugározta a hazát fényével, holta után körülragyogja az egész földet, s lánglelke sugarainál melegszenek a kerek világ minden népei. (…) Tudni fogunk így egy helyet, ahol vele holta után találkozunk. Sírját úgysem találjuk fel. Hamvait szétszórták a szelek. Annál jobb. Így mindenikünknek, minden magyarnak jut belőle egy porszem. (…) Áldás legyen rajtad emlékezetes hajlék. Légy megtelve a dicső szellemével örökké! Isten keze takarjon be minden vétek elől, s vezessen küszöbödre minden boldogságot. Petőfi szülőhajléka alatt múló szava legyen a fájdalomnak, tartós az örömnek, futó vendég legyen benne a baj, rendes szálló az áldás…” 

 

Kincseskamrák

 

Múzeumunk büszkélkedhet az ország legnagyobb Petőfi ihlette kortárs képzőművészeti gyűjteménnyel. Ez az anyag gyarapodik a legdinamikusabban, az elhelyezésére szolgáló korszerű tömörraktár és grafikai szekrények idővel szűkösnek bizonyultak. Ugyanez jellemző a néprajzi gyűjteményre is, hiszen a mai napig érkeznek felajánlások a helyi lakosoktól, akik jó helyen szeretnék tudni féltve őrzött családi tárgyaikat. A raktározási gondok enyhítésére és az őrzött tárgyak bemutatására a látványtár kínált megoldást, amivel a raktározás és az esztétikus bemutatás egyaránt megoldható. 

A kincseskamrák egymásból nyílnak, a néprajzi látványtár múzeumpedagógiai foglalkozásokra tartására is megfelelő. 

Emlékmúzeum

 

Az emlékmúzeum épülete jelenleg nem látogatható, a tervek szerint 2021-ben készül el az új állandó kiállítás, ami 7 év címmel Petőfi Sándor tragikusan rövid, csupán hét éves alkotói időszakát mutatja be művein keresztül.